5.fejezet

"Szép Véletlen"

                                Louis Tomlinson

Végre eljött az a nap mikor beszélhetek Eleanorral. Ma van az a nap mikor megkérdezhetem miért,és végre eltűnik a fejemből a kérdés. Ma eljön egy rakás ember egy hülye bulira. Bár mondtam Ellienek hogy ez egy kis kerti pari lesz, de ahogy kiismert biztos nem hitte el.
-Uram!-szólított meg a hátam mögött álló nő aki arra várt hogy elmenjek az utból. Aréb álltam és a pia közt kezdtem nézelődni. Hát igen engem küldtek el a boltba azzal az indokkal hogy ki kéne szelőztetni a fejem. Hiába tagadják tudom hogy ezt az egész buli dolgot csak azért szervezik hogy beszéljek az exemmel. Amit köszönök is nekik, de komolyan én biztos nem
mernék elé állni. Hát igen egy nyuszi vagyok mindenki tudja .De nem zavar mint Marty McFly-t a Vissza a jövöbe filmből.
Tele pakolva a nagy kosarat amibe csak alkohol volt indultam kifizetni az árút, mikor megláttam felsorakozni a polcon a csokikat. Eszembe jutott Ellie parancsa így elvettem egy milka oreosat. Remélem szereti, bár ki nem szeretné.  Ha már itt tartunk répát is vettem több mint egy kilót, és úgy mentem végre kifizetni.
Nem telt bele sok idő pont sorra kerültem így már rohantam is. Bepakoltam a csomagtartóba mindent kivéve a répát és a csokit. A csokit azért mert ha Nialler meglássa volt nincs csoki, a répát meg hogy legyen mit rágcsálni az úton. A kosarat visszatettem a helyére és már indultam is a pasi házunkba.
Amint beléptem a srácok egyből elém álltak.
-A kocsiban-intettem ki. Már rohantak is így volt időm eldugni a csokit Niall elől amit a répás zacskóba temettem bele.
Legalább a répáimhoz nem nyúl, mert ha nyúlna is rossz dolgok történénnek.
-Ma valaki inni fog!-jött be az ajtón egy hang. Megfordultam és azt hittem nem látok a szememnek. Zayn ő mit keres itt? Egyre közelebb  ért hozzám de a pia már kezébe volt.
-Szia Tommo-jött oda hozzám és megölelt, amit azonnal viszonoztam.
-Mit keresel itt?-váltam el tőle csodálkozva. Nem is tudom mikor láttam utoljára.
-Meghívtak-vonta meg a vállát.
-Hiányoztál!-öleltem meg újból.
-Te is!-veregette meg a vállam.
-Mizu?-vált el tőlem és felült a pultra amit én is utánoztam.
-Eleanorral szakítottunk megismertem egy lányt-hadartam. Még mindig elmondok mindent Zaynnek az hogy kilépett nem változtatott semmin. Kimeresztett szemekkel nézett rám én meg csak megvontam a vállam.
-Az Eleanorosat már tudtam
-Mindegy-vettem el tőle az üveget és mielőtt bele ihattam volna kivette a kezemből.
-Héj-háborodtam fel.
-Csak a  bulin-próbált Daddy Directioner lenni, ami sosem válik be nála, azért mert borzasztó színész a másik ok meg hogy Liam az apukánk  és ez így is marad.
-Akkor neked mért lehet?-vontam kérdőre.
-Vendég vagyok-mosolygott idegesítően.
-Gonosz-nevettem én is és lelöktem a pultról.
-Fiúk mi lenne ha segítenétek-kiabált be Liam. Le szálltam én is a pultról és Zayn-hez mentem.
-Én leszek a dj-s-újongott.
-Akkor már nem számíthatunk jó zenére-sóhajtottam.
-És még én vagyok gonosz?-tetetett sértést.
-Hát igen ez igaz Malik!-értettem vele egyet mintha kijelentette volna. Bevittük az összes alkoholos italt és Zayn után szaladgáltunk,hogy csak a bulin igyon. De ha elvettük is tőle elvett egy másikat így feladtuk. Malik megállíthatatlan!
-Sziasztok!-tért közénk Gigi.
-Hali-köszönt mosolyogva Harry.
-Mizu?-kérdezte Niall teli szájjal.Már megint mit zabál?
-Örülök hogy eljöttél-mosolygott Liam.
-Szióka-öleltem át a vállát.-Malikot már csak te tudod leállítani-intettem ki és ráztam meg a fejem rosszalóan. Zayn kint volt a dj-s pultnál de a whiskys üveg mellette volt. Gigi felnevetett és már indult is ki. Mind kedveljük mert olyan mint Zayn de nekem szinpatikusabb volt Perrie. Talán csak megszokásból. Gigi után megérkezett egy csomó vendég így egyre több őr gyülekezett.
A vendégek között Eleanor is ott volt, és én lefagytam de szó szerint csak a szemem pislogott néha.
-Megyek meg kell vernem a nővérem seggfej pasiját te meg beszélj vele-lökött meg akaratomon kivűl Harry. Még egy utolsó pillantást vetettem hátra ahol Harry biztatóan bólintott. Így visszanéztem utamra és amikor észrevette Eleanor hogy felé közeledek hirtelen odaállt egy társasághoz. Oldalra döntettem a fejem és úgy néztem tovább. Mert szinte biztos vagyok benne hogy nem ismeri őket mert azok az én barátaim még az X faktor előtt, és sosem mutattam be neki őket. De ezt nem úszod meg Eleanor Calder mert ha nem most beszélni fogok veled. Nem lehetek gyáva meg kell kérdeznem ha törik ha szakad mert csak így tudom elfelejteni.

                                                          /Elizabeth Taylor/

Amint beléptem a hatalmas házba inkább ki kívántam magam.Átverekedtem  a tömegen és ismerős arcokat kerestem, legfőbképpen Louisét. Amikor megláttam beszélgetni kint a medencénél. Fehér atlétába,egy térdig érő nadrágba cipő nélkül.Egy haverjával beszélgethetett mert próbált nevetni de fél szemmel egy lányt nézett aki biztos Eleanor volt. Hosszú barna hajával tökéletes alkatával és gyönyörű arcával nyomába sem érek.
-Szia-termett mellettem Niall ezzel a szívbajt hozva rám.
-Szia-vettem el a pillantásom Louisról.
-Tetszik mi?-bökött meg.
-Nem-vágtam rá azonnal.Túl hamar vághattam rá mert kiszúrta és egy most komolyan azt hiszed elhiszem pillantással behúzott egy csendesebb helyre.
-Szia Liam-köszöntem azonnal mikor megláttam.
-Eljöttél-mosolygott.
-Nem hagynám ki a ti "kis" kerti partitokat-tettem idézőjelbe, amin elnevették magukat én meg neki estem egy kanapénak,a fiúkkal együtt.
-Mi lett a mosással?-néztem rájuk felváltva, belőlük pedig egyszerre tört ki a nevetés.
-Mi az?-kérdeztem mosolyogva, de nem kaptam választ. Már zavart hogy csak én nem tudom miről van szó így megböktem őket.
-Louis..-préselte ki a szót Niall de nem bírta folytatni mert újra elröhögte magát.
-Kiterítette a ruhát amit még te raktál be, aztán a maradékot is berakta és egy csomó mosóport öntött bele. Hiába mondtam hogy ez így nem lesz jó nem érdekelte. És mikor visszamentem megnézni már a habba fetrengett olyan volt mint egy kiskutya. Utána meg százszor próbált felállni de mindig elesett.-röhögte el magát megint Liam. Mosolyogva hallgattam a történetet és egy
pillanatig el is képzeltem. Kár hogy nem voltam ott!
-Mondtam neki hogy ne tegyen bele sokat-nevettem.Niall a halantékához emelte a kezét, a mutató ujját párszor megcsavarva rajta.
Ezzel ezt értve hogy Louis hülye.
-De fiúk te se mostok mert nem úgy nézne ki a mosógép-oktattam ki őket. Ne nevessék ki a másikat mikor lehet ők is pont így járnának.
-Régebben a mi barátnőink vagyis ex barátnőink is rávettek hogy mossunk de Louist Eleanor sosem tudta-mondta Liam. Döbbenten nézegettem őket. Csak én tudtam rávenni? A másik meg hogy ilyen jó fej pasiknak nincs barátnője?
-Nincs barátnőm-törölgette a szemét Niall.
-Majd lesz-fogtam meg a vállát.
-Te leszel?-csillant fel a szeme.
-Nem-nevettem fel. Niall Liamra pillantott és huncutul össze mosolyogtak.
-Ez mi volt?-húztam össze a szemöldököm.
-Semmi semmi-legyintett Niall. Nekem sem kellett több fejen csaptam.
-Jól van-rakta fel a kezét. Liam már ki settenkedett de ezt még nem ússza meg. Niall felállt a kanapéról és úgy folytatta.
-Azért nem akarsz járni velem mert Louisba vagy szerelmes-Ahogy mondta szinte kipattantak a szemeim.
-Most komolyan olyanok vagytok mint egy pletykás vénasszony-nevettem el magam.-Azért nem akarok veled járni mert nem vagy az esetem meg nem nagyon bízok meg emberekbe. Találsz jobbat is.-hadartam.
-De valld be hogy tetszik-Nem hagyta nyugodni a témát.
-Oké bevallom de egy szót se-raktam fel a mutatóujjam. Hamar feladtam de ebből nincs semmi.. szerintem.
-Ez az-ugrott egyet. Csak megforgattam a szemem és én is felálltam a kanapéról.
-De ne nagyon híreszteld pletykás vénasszony-nevettem. Csak felrakta a kezét és a hűtő után kapott.
-Éhes vagyok-nyafogott.
-Adok egy tanácsot-mosolyogtam.-Egyél-daloltam.
-Azt akarok-dalolta ő is.
-Hogy hívjalak Elíz vagy hogy?-fordult felém.
-Elnek hívtak de Louis miatt nem akarom bár ő Ellie-nek hív ami olyan mint egy elefánt. Hívj Elisnek az olyan alkonyatos-húzogattam fel-le a szemöldököm. Kacsintott majd kivett a hütőből egy doboz jégkrémet és két kiskanalat hozzá.Az egyiket a kezembe rakta és
leült az asztalhoz velem együtt.
-Van olyan barátnőd akinek bemutatnál?-kérdezte.
-Nem rég költöztünk Londonba és amúgy se voltak nagyon-vontam meg a vállam.
-Majd lesz mondjuk ott van Gigi
-Az a Gigi?-csillant fel a szemem.
-Igen-forgatta meg a szemét.Én nekem pedig egy hatalmas mosoly ült ki az arcomon, úgy tömtem tovább magamba a jégkrémet.
-Kicsit rosszul esik hogy őt ismerted minket meg nem-fonta össze a mellkasa alatt a karját.
-Én se tudtam hogy élhettem nélkületek-álltam fel és mentem oda hozzá. Megöleltem kisfiús barátomat aki azonnal visszaölelt.
Valakinek fura lehet hogy már a második találkozáskor a barátodnak mondhatol valakit de ezeket a fiúkat nem lehet nem szeretni.
-Sziasztok-köszönt a hátam mögül nekünk egy hang.Megfordultam és mikor észrevettem hogy Gigi az Zaynnek az oldalán,majdnem
el ájúltam. Zayn-t látásból ismerem a Pillowtalkból.
-Sziasztok-köszöntem újjongva.
-Elis-vettem fel a Niallal ketten kitalált becenevemet amin a  még mindig ülő kaja beteg kuncogott.
-Zayn-fogott velem kezet.
-Gigi-fogott velem ő is kezét.Gigi Hadid megfogta a kezem!Zayn és Niall elmentek így ketten maradtunk.Vagyis nem ketten mert
egy rakás ember volt még ott és a zene tombolt,szóval tényleg csak a mi kis társaságunk volt. Gigi intett hogy menjek ki, így kimentem vele. Kint többen voltak és már az ital szagot is lehetett érezni.
-Te Louis barátnője vagy?-dőlt neki a falnak. A kérdésére hitetlenkedve megráztam a fejem és én is neki dőltem a falnak.
-Nem dehogyis csak barátok vagyunk-mosolyogtam. Bár én nem tekintem barátnak nem tudom elképzelni hogy Louis csak barátok vagyunk.
-Sziasztok-dermedt a semmiből elő egy ismeretlen lány.
-Hali-ölelte meg örömébe Gigi. Szóval csak nekem ismeretlen.
-Elis ő Katy Katy ő Elis-mosolyogva kezet ráztunk egymással és köszöntünk is.
-Jöttök a medencéhez?-kérdezte Katy.
-Még szép-dalolta Gigi.
-Esetleg később-ráztam le ezt a medencéhez szót. Megvonták a vállukat és már el is tűntek. Beljebb mentem hogy legalább lássak valamit vagy valakit. És akkor megláttam Louis meggyötört arcát. A szívem összeszorult ahogy őt néztem aki Eleanort nézte. Ha ő szakított vele mért nem akar vele beszélni? Itt valami nagyon bűzlik és ez nem az alkohol ez teljesen más.
-Menj beszélj vele-lökött meg Liam.
-Mi én nekem semmi közöm hozzá-toltam vissza magam.
-Rád hallgat te vagy az aki feltudja vidítani-lökött meg újból. Egy kis erőt vettem magamon és felé közeledtem. A fejemben Liam szava még mindig elhangzott. Ahogy egyre közelebb értem hozzá jobban láttam tökéletes arcán a szomorúságot. Ne már arra az arcra
sokkal jobban illene egy ragyogó örökké ragyogó mosoly.
-Nem kérdezem hogy vagy mert az látszik-dőltem fél kézzel az asztalnak. Felemelte a fejét és rám mosolygott de ez a más nem takart semmi boldogságot.
-Gyere menjünk be-ragadtam meg a kezénél fogva és behúztam. Felültem a pultra és vártam hogy megszólaljon.
-Mért nem akar velem beszélni?-emelte fel a fejét. Én is ezen agyalok Louis.
-Talán mert nem lássa hogy milyen jó ember vagy-csúszott ki a számon. Lehajtottam a fejem és mikor végre erőt vettem magam és felemeljem, Louis huncut mosolyával tálaltam magam. Legalább őt felvidítottam.
-Jut eszembe a csokid-ütött be neki.
-Azt csak poénnak szántam-mosolyogtam amit ő nem láthatott mert már a hűtőben turkált. Megfordult és sárgarépák voltak a kezébe zacskóban. Összeráncoltam a szemöldököm és félmosolyra húztam a szám. Amikor a répával teli zacskóból kihalászott egy milka oreot.
Muszáj volt elröhögnöm magam rajta.
-Hé ne nevess Nialler előtt dugtam el-tetetett sértést. Bólintottam ő pedig már a kezembe is nyomta a kedvenc csokimat. Micsoda véletlen eltalálta. A mi találkozásaink is a véletlenek a legtöbb esetben. Mi egy véletlen kapcsolat vagyunk. Na jó mi nem vagyunk egy kapcsolat mi csak
barátok vagyunk. Kibontottam a táblacsokit és igazságosán kétfelé törtem amit oda akartam adni,amin ellenkezett. Nekem se kellett több belenyomtam a szájába ő pedig értetlenül meredt rám de legalább már csipegeti. Megvontam vállam és tömtem magamba a csokit amit Louis kiszemelt és kinevetett.
-Bocsi-kaptam be az utolsó darabot.
-Remélem tudsz úszni-közeledett felém. Először nem értettem de amint felkapott már leesett. Hiába ütöttem a hátat nem tántorította meg
-Neked meg tiszta csokis a szád-nyújtottam rá a nyelvem amin még jobban nevetett.
-Héj nekem nem is hagytok!-háborodott fel Niall akin látszott hogy a medencébe volt mert csurgott a víztől.. És a következő pillanatba már a medencébe landoltam.
-Segítség nem tudok úszni-kapálóztam a vízbe. De hogy nem igenis tudok de most megnézem ki az a hülye aki ezt be is veszi.
Egy csobbanást halottam így oda vettem a pillantásom ahol Niall tartott felém. Úgy látszik ez bosszú is lesz egyben. Mit ne mondjak színésznő vagyok. Amint felém ért a víz alá nyomtam a fejét így mindenki nevetésbe kerekedett ki. Louis is ott állt és majd szakadt a nevetéstől. Boldog! Eleanor meg Louist nézte. Ne jó ezt nem értem!
Elengedtem a fejét hogy levegőt is kapjon az áldozatom.
-Tényleg édes a bosszú-nevettem fel gonoszul és már kint is voltam a medencéből. Louis még mindig szakadt a nevetéstől főleg akkor mikor meglátott. El tudom képzelni hogy nézhettem ki. Mivel közel állt a medencéhez és alig állt a lában, és már amúgy is benne vagyok a
gonoszságba meglöktem.
Mit ne mondják bele esett a medencébe és most én nevettem ki. Duzzogva feljött a víz alól és már nem volt vicces kedvében.
-Ejnye Louis kinevetni másokat nem szép dolog-nevettem tovább az arcát látva. Gigi termett mellém és egy törölközőt lökött rám.
Rámosolyogtam aztán vissza néztem Louisra aki már Niallal ökörködött a vízben.
-Csurom víz vagy-állapította meg az egyértelműt.
-Észrevettem-nevettem ki-Majd megvárom míg megszárad-vontam meg a vállam.
-Vagy adok ruhát-mondta izgatottan.
-Nem hiszem hogy jó ötlet-ráztam meg automatikusan a fejem.
-A legjobb-fogta meg a karom és mielőtt megakadályoztam volna bevitt a házba. Mennyit járkáltam már ki-be. Felvitt a szerintem neki és Zaynnek a vendég szobájába. Ahol már a nem kicsi táskája után nyúlt. Hosszas keresgélés után egy hatalmas mosollyal adott ide egy rövid már majdnem mini ruhát ami elég szép volt de nem az én ízlésem. Elhúztam a szám amit észre is vett és egy ne hogy
azt mondd hogy nem tetszik nézéssel dühöngélt.
-Na csábítsd el Lout-rakta magára a ruhát és megmozgatta a csípőjét. Ha nem rázta volna meg magát akkor a röhögés helyett, most kioktattam volna. De ha jobban bele gondolok hogy tagadhatnám a  nyilván valót? Még a kezembe adott egy Gigis bugyit és melltartót és már lökött is be a fürdőbe.Lassan levettem a vizes gönceimet és még lassabban a Gigi ruhákat.
-Kész vagy már?-kiáltott be az ajtó másik oldaláról.
-Igen-kiabáltam vissza.
-Akkor gyere már ki-türelmetlenkedett.
-Nem merek-vallottam be.
-Na nem már gyere ki-nyafogott. Lassan kinyitottam az ajtót és összeszorítottam a szemem. Amint kinyitottam az előttem álló lány álla a földet érte. Ennyire rémes vagyok?
-Jobban áll rajtad mint rajtam-tapsikolt.-Csodaszép vagy-mondta.
-Hiszem ha látom-forgattam meg a szemem és a tükör elé akartam állni mikor Gigi visszafogott. Értetlenül néztem rá ő meg egy Gigi vagyok bízz bennem mosolyt varázsolt az arcára.
-Előbb smink és haj
-Előbb inkább elhúzok-meresztettem ki a szemem és már setenkedtem volna az ajtó felé amit azonnal bezárt.
-Segítség erőszakossal vagyok összezárva-kiabáltam el magam. Gigi csak megforgatta a szemét és már nyúlt is a táskájáért az ezer közül. Már nem sejtek jót.
-Nem tart sokáig-mondta és már le is ültetett.
Már nem számolom hanyadik percben járunk. Hát Hadid tényleg nem tart sokáig.
-Kész is-Amint kimondta már fel is pattantam. És egy tükört kerestem ami csak a fürdőbe volt de az hatalmas. Belenéztem és azt
hittem nem látok a szememnek. Egy lány volt benne akinek be volt göndörítve a haja, egy nőnek való ruhába, és egy csipetnyi sminkkel.
-Gyönyörű vagy!-jött oda Gigi mosolyogva.
-Egy kicsit elfogult vagy nem gondolod?-húztam fel az egyik szemöldököm.
-Nem-mondta határozottan, és már ki is rángatott. Szép számban gyülekeztek már az emberek addig míg Hadid kicicomázott. Nem mentünk el úgy senki mellett hogy ne nézett volna meg. Utálom mikor lesnek. Mi olyan látványos? A fiúk a medencénél voltak, Louison és a másikon
kívül, akit még nem mutattak be.
-Megjöttünk!-ordította Gigi fülsüketítő hangon. Lassan ránk emelték a tekintetüket de sokáig elidőzött rajtam.
-Mit csináltál vele?-kérdezte Niall, mikor már leültünk.
-Ez van-bízta el magát. Ekkor jött ki a házból Louis a kezében alkohollal, de az arca mindent elárult. Letört volt és csalódott.
A szívem meghasadt ahogy néztem. Lassan felemelte a fejét és mikor észrevett, majd kiesett a kezéből az ital. Mi van ennyire csúnya voltam? Neki dőlt az asztalnak és úgy figyelt. Na jó ne nézz már, mi vagy te kém?
                                                     .*:*.:*

Már eltelt pár óra a fiúk már a sárgaföldig itták magukat. Zayn már alig állt a dj pultnál úgy vitte le Gigi. Engem is kínáltak néha el is vettem, de nem akarok berúgni. Ha már én
vagyok itt az egyetlen normális. Louis hol van? Kattant be mikor már félórája nem láttam.Bementem a házba de ott se volt. Így megkerültem és kimentem. Már halottam kissé vékony hangját ahogy az egyik biztonsági őrrel veszekedik. Már előre látom őket az újságban:One Direction a sárgaföldig leitta magát.
-Akkor is kimegyek ezen a kapun ha tetszik ha nem!-tördelte a szót.
-Nem mehet ki uram a saját biztonsága érdekébe-mondta az őr. Láttam az arcán hogy unja.
-Louis-szóltam neki. Felém fordította a fejét és óvatos mosolyra húzta az ajkát. Na ne már megint elölről kezdődik az egész.
Megfogtam a karját és befelé kezdtem ráncigálni.Még visszanéztem az  őrre aki biccentett. Csak én bírok Tomlinsonnal!
-Gyönyörű vagy!-súgta a fülembe. A pia szag ömlött a szájából, de még így se tartottam taszítónak. Nem volt nehezemre bevonszolni és felvinni az emeletre, mert most a boldog vagyok bulizok részbe volt. Nem pedig a hagyjál békén mindjárt elalszokba.
Amint beléptünk a szobájába már neki is dűlt az ágynak, én meg a küszöbben álltam.
-Mért csinálja ezt velem minden áron fájdalmat akar okozni?!-ült fel.
-Ki?-kérdeztem a nyilvánvalót. Felállt és felém tartott.
-Eleanor-súgta. Pár centi választott el minket. A gyomromban valami furát és elszokott dolgot éreztem, a levegőt gyorsabban kezdtem venni.
-De ezt még nem ússza meg-fordult meg. Majdnem elesett de gyorsan odaugrottam igya föld helyett a nyakamba esett.
-szállj le rólam-szóltam rá mikor már nem bírtam tartani.
-Pedig olyan kényelmes vagy-Ettől tartottam. Nagy nehezen ledobtam magamról és a fürdőhöz ráncigáltam.
-Fürödj meg!-parancsoltam.
-Jól van-vonta meg a vállát, és a zuhanyzó felé billegett. Megindította, de az egyensúly érzéke álláb hagyott így elesett, a víz pedig engem talált meg.
Odaszaladtam és mosolyogva felállítottam.
-Ne nevess ki!-duzzogott.
-Ahogy mondtad te egy Tomlinson vagy-emlékeztettem. Tetötől talpig lemostam így a ruhája nálam is vizesebb volt.
-Ez hideg-vacogott.
-Ideje felkelni-játszottam vele. Ami igaz volt mert már frissebben állt meg.
-Most meg öltözzek fel?
-Igen-nyeltem egyet-Hozok valami ruhát-fordultam meg. Szerencsére még látszott a hajtogatásunk vagy az enyém, így könnyedén találtam egy térdnadrágot,
csíkos pólót és egy boxert. Visszamentem a fürdőszobába,a kezébe nyomtam és már húztam is volna ki.
-Ne menj ki!-kérlelt. Unottan megfordultam.
-De kimegyek Tomlinson-húztam fel az egyik szemöldököm.
-De ígérd meg hogy nem mész el
-Megígérem-mosolyogtam rá. Megráztam a fejem hogy eltüntessem az arcát, és már kint is voltam. Megvárom míg kijön,aztán már húzok is haza.
Most nincs otthon anyu,így nem kérdezi mért vagyok csurom víz. Amúgy is mit mondanék? Mondjuk hogy segítettem egy sztárnak megfürödni, mert holtrészegre itta magát az exe miatt.Ja ezt kéne. Az ajtó nyílt és Lou jött ki rajta felöltözve.
-Akkor én megyek is-mutattam az ajtóra.
-Megígérted hogy nem mész el-tágult ki a szeme.
-Addig míg felöltözöl
-Anyukád otthon van?-kérdezte.
-Nincs-válaszoltam egyszerűen.
-Akkor? Maradj itt majd reggel hazamész-ajánlotta fel. Sóhajtottam egyet és megadtam magam. Egy hatalmas mosoly tárult szét az arcára, és a szekrényéhez fordult ahol kivett egy boxert, amin cuki kis répák voltak és egy polót. Elvettem tőle és bementem a fürdőbe. Magamra
zártam az ajtót nehogy "véletlenül" Louis be nyisson. Lekapkodtam magamról a vizes göncöket és felvettem amit ő adott. Mikor már benyitottam csendesen szunyókált. Befeküdtem mellé, és mivel egy takaró volt próbáltam nem hozzá érni.Tudomásul kell vennem hogy tetszik Louis.
Már nem tagadhatom és már nem is tudom. Egyre közelebb kerülök hozzá, és ez látszik is mert most ugyanaz történt mint amikor másodjára
találkoztunk. Csak most én alszok az ő szobájába. Szép véletlen!